A MÁV-csoportnál a jelenlegi kb. 55 ezer fős munkavállalói állomány és az erősödő piaci versenyhelyzet miatt szükséges irányítottan elindítani a digitalizációs folyamatokat, hogy képes legyen a vállalatcsoport reagálni az előtte álló kihívásokra.
A vasúttársaság kutatás-fejlesztési, valamint a szolnoki Járműjavító területén megvalósítandó Intelligens gyártási környezet (Smart Factory) kialakítását szorgalmazó projekt létrehozását célozta meg. A fejlesztés első lépéseként tervezett „okos” csarnokban megvalósulna az a rugalmas kognitív (öntanuló) gyártási rendszer, mely hivatott az IC+ vasúti kocsiszekrény gyártását támogatni úgy, hogy egy olyan kognitív (öntanuló) Mesterséges intelligencia alapú termelési környezetet vizionál, melyben a Járműjavítóra egyedileg fejlesztett gyártó- és vezérlő berendezések saját maguk hangolják össze és szervezik meg a működésüket. A fejlesztéssel párhuzamosan alakítanák ki a Járműjavító területén az Oktatási –és kutatási Akadémiát, hiszen az automatizálás feltétele, a Járműjavítóban dolgozó szakemberek megfelelő képzése és továbbképzése, illetve a gyártáskapacitás növeléséhez megfelelő szakképzett munkaerő rendelkezésre állása.
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatja a fenti projektet, melynek része kollégiumi szálláshelyek kialakítása, ennek érdekében együttműködési megállapodás jött létre az önkormányzat, valamint a MÁV, a MÁV-START és a MÁV FKG között.
[1]Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere elmondta: „A MÁV megújulásának a jelképe lett az a szakértelem, amit a szolnoki munkavállalók tesznek itt városunkban. A svájci Stadler mellett a MÁV Start Zrt. szolnoki üzemében, amit mi szolnokiak csak Járműjavítónak nevezünk, olyan európai színvonalú motorvonatok, illetve vonatkocsik készülnek, amire valamennyien büszkék lehetünk. Városunk tehát nem csupán azért részese ennek a megújulási folyamatnak, mert itt is közlekednek az új vonatok, hanem a hazai vasúti gépgyártás központjaként kulcsszerepünk van benne. Nem véletlenül dolgoztunk olyan sokat azért, hogy a járműjavító bázist megerősítsük Szolnokon. Így nem csupán a vasúti gépgyártás hazai központjává tettük városunkat, hanem komoly részt vállalhatunk a magyar vasút már említett megújulásából. Igazán megtisztelő részt venni a jövőben is!”
Homolya Róbert, a MÁV-elnök-vezérigazgatója elmondta: „A vasúttársaság kormányzati támogatással valósítja meg a saját fejlesztésű IC+ kocsik gyártását, amely a járműállomány fiatalítását, minőségi cseréjét szolgálja a távolsági és nemzetközi forgalomban. Decemberben készülhet el az 50. új kocsi, és már az I. osztályú kocsik gyártása és a vezérlőkocsi tervezése is megkezdődött. Az elsőosztályú kocsik várhatóan 2021-ben állnak forgalomba. A hatékony gyártás érdekében folyamatosan fejlesztünk. Októberben kötöttünk szerződést egy új, háromállású felületelőkészítő- és fényező csarnok kivitelezésére, a tervezetten 2022 I. negyedévére megépülő helységnek köszönhetően gyorsabban és hatékonyabban készülhetnek majd az új IC+ kocsik is. A most létrehozandó Akadémia szintén hosszú távon támogatja majd a programot, hídként funkcionálhat a középfokú oktatás, egyetemek és az ipar között.”
A Szolnoki Szakképzési Centrum és a MÁV-csoport a szakmai utánpótlás érdekében régóta szorosan együttműködnek. A Centrum keretén belül tizenegy szakképző iskola működik. A mostani együttműködés, ami a MÁV, a MÁV-START, a MÁV Szolgáltató Központ és a MÁV FKG, valamint a Szolnoki Szakképzési Centrum között jött létre, tovább erősíti ezt a kapcsolatot. A szakképzés átalakításával a vállalkozói szemlélettel rendelkező szakképzési centrum célja, hogy a kornak megfelelő színvonalú és minőségi szakemberek kerüljenek ki a technikumokból és a szakképző iskolákból.
[2]Hicsó György, a Szolnoki Szakképzési Centrum kancellára elmondta: „A Szolnoki Szakképzési Centrum hosszú-hosszú évek óta eredményesen működik együtt a nemzeti vasúttársasággal a magas szintű szakmai utánpótlás biztosítása érdekében. Az IPAR 4.0-ás paradigmaváltás azonban kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a vasúti járműipar fejlesztése és a gyártáskapacitás növelése céljából az intelligens gyártási környezetet biztosító kutatás-fejlesztési projekt megvalósuljon a hozzátartozó, új, innovatív gyártási folyamatokat végző vasúti szakemberek oktatásával. A létrehozandó Oktatási-Kutatási Akadémia a digitális kompetenciákkal bíró és korszerű technológiát alkalmazni képes munkavállalók képzésével szolgálja az ipari innovációt, hozzájárulva a régió tőkevonzó képességéhez és adóerejének javulásához. Mindemellett lehetőséget teremt a középfokú oktatás, a gyakorlati képzés, a felsőfokú képzés összekapcsolására és egyben modellértékű megoldást is jelent mindazon helyeken, ahol jelentős gyakorlatigényes képzési-, ezáltal szakember potenciál jelentkezik.”
A Pannon Egyetem, illetve a Miskolci Egyetem a MÁV, a MÁV-START és a MÁV FKG-val kötött együttműködés kiterjed a gyakorlatorientált képzések megszervezésére, a szakmai gyakorlati helyek és ösztöndíjak biztosítására, közös projektek megvalósítására, közös rendezvények szervezésére. Mindkét egyetem támogatja a Járműjavító területén megvalósítandó Smart Factory kialakítását szorgalmazó projektet.
A Pannon Egyetemmel létrejött együttműködés három fókuszterületet jelöl ki a kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok színteréül: korszerű anyagok és vizsgálataik, modern anyagtechnológiák, intelligens irányítás és automatizálás.
[3]Dr. Gelencsér András, a Pannon egyetem rektora elmondta: „A Pannon Egyetem az Ipar 4.0 megoldások fejlesztéséhez kapcsolódóan a meglevő, a nemzetközi tudomány sztenderdjei alapján elismert, széles spektrumú nagyvállalati együttműködésekben már bizonyított szakmai kompetenciáit a MÁV-csoporttal most aláírt megállapodás keretei között a hazai vasúti járműgyártás versenyképességének javításában kívánja hasznosítani. Az együttműködés szakmai tartalma a járműgyártás nemzetközi megatrendjeinek felmérésére, a szerelési és logisztikai folyamatok tudományosan megalapozott módszerekkel és a legkorszerűbb informatikai eszközökkel támogatott fejlesztésére és optimalizálására, valamint a kialakítandó korszerű rendszereket megbízhatóan működtetni képes szakemberek képzéséhez szükséges egyetemi oktatás és továbbképzések területére is kiterjednek. Az együttműködés újabb bizonyítéka annak, ahogy a Pannon Egyetemen meglevő korszerű szakmai tudás a társadalom által is elvárt és elismert módon a nemzetgazdaság egyik fontos ágazata számára hasznosul.”
A Miskolci Egyetem két fókuszterületet jelöl ki a közös feladatok színteréül: tudás transzfer kialakítása az Egyetem és a MÁV-csoport között, illetve a MÁV-csoportnak felsőfokú gépészszakember utánpótlás.
[4]Prof. Dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora elmondta: „Igazi Universitasként minden tudományterületen biztosított a megfelelő tudás és szakértelem, mellyel a MÁV-csoportot támogatni tudjuk. A nemzetközi és magyar viszonylatban is unikális műszaki képzéseink, valamint a társadalomtudományi területek is megfelelő alapot biztosítanak ahhoz, hogy kiváló szakembereket képezzünk a Campuson. A Miskolci Egyetemen létrejött Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ is mutatja, hogy az ipari szereplőkkel folytatott folyamatos párbeszédnek köszönhetően pedig naprakészen tudjuk partnereinket K+F területeken is támogatni.”
A projektben a MÁV-csoport a Debreceni Egyetemmel is tovább folytatja az együttműködést a tudástranszfer keretében.
Budapest, 2020. december 1.
MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság