Második alkalommal jelenik meg a MÁV-csoport új, havi riportja [1], amely az előző hónap közlekedési közszolgáltatásokra vonatkozó adatait és azok összefüggéseit mutatja be közérthető módon.

(Az adatközlés és -feldolgozás eltérő folyamatai miatt legelőször a vasúti menetrendszerűség adatainak bemutatására van mód, míg a tárgyhó közepéig kerülnek feldolgozásra az autóbuszos forgalmi adatok. Annak érdekében, hogy az integrált közlekedési vállalattá váló MÁV-csoport adatait egyben, az adatok közötti összefüggéseket is érthetővé téve tudjuk nyilvánosságra hozni, 2025-től a havi közlekedési riportok minden hónap 16-án jelennek majd meg – stílszerűen – menetrendszerűen.)

A novemberi, vasúti adatsor legfontosabb tanulsága az, hogy a november 21-ről 22-ére virradó havazás a kötöttpályás közlekedési rendszer olyan meghatározó pontjain okozott – egymással egyébként össze nem függő, egymás negatív hatásait ugyanakkor megsokszorozó – haváriahelyzeteket, amelyek az ország szinte teljes vasúti közlekedésére kiterjedtek, és a teljes hónap hálózati menetrendszerűségében visszatükröződnek.

A szolnoki és kelenföldi váltófűtés meghibásodása, a számos vonalon, köztük a jelentős budapesti elővárosi forgalmat is lebonyolító fővonalakon (pl. 80, 100) a felsővezetékre történt fakidőlések okozta zárlatok, valamint a Kelenföldi pályaudvar térségében bekövetkezett nagy kiterjedésű, az állomás forgalmát akadályozó, Nyugat-Magyarország teljes közlekedését érintő felsővezeték-szakadás (melynek elhárítása több felsővezetékszerelő jármű részvételével is hosszú órákon át tartott), illetve 25-én kora délután a Déli pályaudvarnál bekövetkezett tiltó jelző meghaladás, összességében olyan mértékben növelték meg az eljutási időket, hogy a novemberi adat végül kedvezőtlenebből alakult az októberinél: az összes járatunk mindössze 72,59%-a közlekedett pontosan, azaz 10-ből csak valamivel több, mint 7 vonat ért célba késés nélkül.

A havazás okozta műszaki problémák összetettsége, a kárelhárítás időigénye, illetve a mentesítő járatok megszervezésével, átvezénylésével kapcsolatos kihívások játszottak főszerepet abban is, hogy november hónapban megnövekedett a jelentős, 60 perc feletti késések száma az októberi – már javulást mutató – adatokhoz képest: 61-120 perc közti késést 445 vonat, 120 perc feletti késést pedig 80 vonat szenvedett el az összesen leközlekedett 93.063 vonatból.

A kiemelt jelentőségű 1-es (győri) és 80-as (miskolci) vasútvonal menetrendszerűsége egyaránt 3,7%-kal, a 20-as vonalé (Székesfehérvár—Szombathely) 5,5%-kal esett vissza.

Hasonló arányban, mintegy 3%-kal javult ugyanakkor a 2-es vonal menetrendszerűsége, ezzel ott ismét 90% feletti volt a vonatok pontossága, így továbbra is a Budapest—Esztergom útirány lett Magyarország legmegbízhatóbb, nagyforgalmú elővárosi vonala.

A novemberi tanulságok alátámasztják az 5 pontos akciótervben meghatározott infrastruktúrafejlesztések létjogosultságát: a mintegy 880 milliárd forintos program keretében olyan pontokon kell beavatkozni a magyar kötöttpályás hálózaton, ahol annak a legnagyobb hatása tud lenni az egész rendszerre, azaz éppen a novemberi havazás okozta, „dominóefffektus” kialakulását tudja megelőzni.

A novemberihez hasonló műszaki és természeti rendkívüli helyzetek kezelésében ugyancsak hatékony segítséget jelent majd a januártól immár teljes hatáskörrel működő Országos Haváriaközpont abban, hogy késést szenvedő utasok továbbutazása a lehető leggyorsabban biztosítható legyen.

A hónap közepéig publikáljuk az autóbuszos közlekedésre vonatkozó menetrendszerűségi adatokat is, amelyek – épp a vármegye- és országbérletek igénybe vételével megvalósuló nemzeti tarifaközösségnek köszönhetően – összefüggésbe helyezik, illetve segítenek pontosabban értelmezni a kötöttpályás menetrendszerűségi statisztikákat.

A riport második részét tehát december közepén publikáljuk, jövőre pedig már egyben, minden hónap 16-án jelenik meg az új, integrált havi MÁV-csoport közlekedési riport.

MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság