A szabályok megszegése miatt tizenhat járművel ütközött és tizenkét embert elütött a vonat, azonban a gázolások száma összességében ennél is jóval magasabb: 2024. első negyedévében huszonhárman döntöttek úgy, hogy a síneken vetnek véget az életüknek. A balesetek sok esetben többórás késéseket eredményeznek, amelyek sokezer utasnak okoznak bosszúságot, kellemetlenséget.
Minden gázolás traumatikus élmény a vonat vezetőjének, illetve azoknak az utasoknak is, akik a járműről vagy a peronról nézik végig az eseményeket. Ezt a témát dolgozza fel a MÁV-VOLÁN-csoport közelmúltban elindított podcast-sorozatának legújabb adása, amelyben Bognár Judit motorvonatvezető, Molnár Péter mozdonyvezető és Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus beszélget Somogyi Zoltán műsorvezetővel.
A Menetközben podcast-sorozat „Gázolások, balesetek a mozdonyvezetők szemszögéből” című epizódja is része a MÁV 2022 áprilisában „Érj haza biztonságban!” címmel elindított vasútbiztonsági kampányának.
A MÁV a vasútbiztonsági kampány kezdete óta működteti a www.mav.hu/erjhaza oldalt. Az oldalon elrettentő baleseti helyszíni fotókat, magyarázó- és alap vasútbiztonsági információkat, és a témában készült saját videókat mutatnak meg. A vasúti átjárós balesetek rendkívül magas száma miatt 2022. május 3-án a mozdonyvezetők nyílt levélben fordultak a közúti közlekedőkhöz.
A 2024-es kampány során szerte az országban, de kiemelten a vasúti átjárók közelében újra találkozhatnak a közlekedők figyelemfelkeltő plakátokkal. Motorvonatok fedélzeti monitorain, vágányvégi kijelzőkön valamint online felületeken is megjelennek vasútbiztonsági témájú üzenetek és filmek. Figyelemfelkeltő rádióspotok is adásba kerülnek országos rádiók reklámsávjaiban. A nyári időszakban Balaton-menti és a Velencei tó közelében fekvő vasúti átjáróknál és az Erzsébet táborokban oktatási jellegű, balesetmegelőzési célú kitelepülésekkel erősítjük a kampányt. A kitelepülések közelében a rendőrség közúti ellenőrzéseket tart.
A vasúttársaság igyekszik a lehető legtöbbekhez eljuttatni üzenetét: járművel vagy gyalogosan közlekedve is élet-halál kérdése lehet a KRESZ szabályok betartása!
Háttér:
A MÁV az alábbi KRESZ-szabályok betartását kéri a balesetek elkerülése érdekében:
• A vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni.
• A jelzőlámpával illetve csapórúddal felszerelt vasúti átjárókon akkor szabad fokozott figyelemmel áthajtani, ha mindkét sorompó nyitva van, a fényjelző berendezés nem ad tilos jelzést, illetve a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést ad.
• A vasúti átjárón folyamatosan, azaz megállás nélkül, legalább 5 km/órás átlagsebességgel szabad áthaladni.
• Vasúti átjáróban és közvetlenül a vasúti átjáró előtt tilos előzni.
- A vasúti átjáróba csak akkor hajtsunk be járművünkkel, ha abból a kihaladás is biztonságosan megvalósítható (kocsisor mögé ne zárkózzunk fel az átjáróban)!
Ha a vasúti átjárót biztosító berendezés nem működik – nem látható a fényjelzőn a villogó fehér fény –, minden esetben meg kell állnunk az átjáró előtt. Csak azután szabad továbbhaladni, ha meggyőződtünk róla, hogy nem jön vonat és a biztonságos áthaladásnak minden feltétele megvalósul!
Fénysorompónál az jelzi az üzemzavart, ha egyik fény sem világít. A sorompóberendezés működését, meghibásodását, üzemzavarát jelzik a berendezések, a mozdonyvezetőket is értesítik az üzemzavarokról, rendellenességekről. A vonatokkal az átjárót ilyenkor a biztonság érdekében csak lassan, max. 15 km/h-ás sebességgel közelítik meg. A szabályok betartásával ilyen helyzetekben nem alakulhat ki balesetveszély.
A fokozott figyelési kötelezettség, valamint a fényjelzőkészülék tilos jelzése a gyalogosokra és a kerékpárosokra is ugyanúgy vonatkozik, sőt még a megkülönböztető jelzést használó járművekre is.
A járművezetés közbeni telefonálás is elterelheti a vezető figyelmét, így előfordulhat, hogy a vasúti átjáró tilos jelzését nem veszi észre a sofőr.
A szembe sütő nap elvakíthatja a jármű vezetőjét, aki nehezebben veheti észre a fényjelző készülék jelzését. Ugyanígy a fényjelzőre tűző nap is okozhat észlelési problémát. Amennyiben a közúti jármű vezetője nem tud kétséget kizáróan megbizonyosodni arról, hogy a fénysorompó-berendezésen milyen fény világít, a vasúti átjáró előtt érdemes lelassítani (akár meg is állni), és úgy meggyőződni arról, milyen jelzést mutat a lámpa, illetve nem közelít-e vonat.
A vasúti közlekedés során az utasok kizárólag az utasforgalom részére kijelölt területeken tartózkodhatnak, amelyeket például a vonatjegy megvásárlásához, a várakozáshoz, a vonatra szálláshoz vagy az utazáshoz használhatnak. A tiltott helyen tartózkodás miatt bekövetkezett balesetek a vasúti utasforgalom részére kijelölt helyeken kívüli vasútüzemi területeken történnek (például a peronok mellett húzódó sínek, a nyílt vonal (pálya), a rendezőpályaudvarok vagy akár azok a figyelmeztető táblával ellátott szolgálati átjárók, amelyeket kizárólag vasúti alkalmazottak használhatnak).
A vasúti járműnek haladás közben jelentős légellenállást kell leküzdenie: a környezeti levegőt tolva maga előtt/mellett örvényhatással halad, amely berántja, vagy kilöki az azon a területen belül tartózkodó személyt. Ahol ez az örvényhatás már nem érvényesül, és biztonsággal lehet tartózkodni a haladó járművek mellett, azt nevezzük elsodrási határnak. Ezt a peronokon, utasforgalom részére megnyitott területeken a vasúti sínek mellett vastag fehér csík felfestésével, illetve piros térkő kialakítással jelölik meg. A MÁV kéri a közlekedőktől a szabályok betartását a további balesetek megelőzése érdekében.
Évente többen szenvednek súlyos égési sérüléseket, amikor vasútüzemi területen illegálisan felmásznak egy szerelvényre vagy a felsővezeték tartóoszlopára, és áramütést szenvednek. Sajnos időnként az izgalmas elfoglaltságnak tűnő szelfikészítés a vonat tetején halállal járhat. A szörnyű balesetekben jellemzően fiatalkorúak, gyermekek érintettek.
MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság
